„Mert mit kaptunk mi a rómaiaktól?” kérdezi a megszálló rómaiak ellen szervezkedő zsidó ellenálló a Monty Python klasszikus filmvígjátékában, a Brian életében. A különböző frakciók képviselői pedig zavartan válaszolnak: a vízvezetéket. Igen, a vízvezetéket, de azon kívül? A csatornázást. Na jó, a vízvezetéket és csatornázást, de mi egyebet? Az utakat.Igen az utakat, vízvezetéket és a csatornázást. Öntözést, közegészségügyet, oktatást. Hasonlóan pórul járhatnak azok az antiszemiták, akik szerint a zsidók ártottak Magyarországnak, vagy a nemzeti kultúra és a tudomány fejlődésének.

Blogomban –a teljesség igénye nélkül- szeretném bemutatni néhány zsidó származású, NAGY MAGYAR EMBER életútját, akik a sportban, tudományban, művészetben alkottak maradandót. Okulásul a hálátlan utókornak!

A kilencedik részben a XX. század, világszerte legismertebb magyar írójának, Molnár Ferencnek életrajza következzen:

 Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2014. március 13.

Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró.

Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező, Sárközi Mátyás író és Horváth Eszter ének-zene tanár.

Molnár Ferencről nagyon nehéz tárgyilagosan írni: Molnár Ferencnek lelkes rajongói és dühödt ócsárlói vannak. Irodalmi alakja halála óta is az indulatok kereszttüzében áll. Az egész magyar irodalomból világszerte ő a legismertebb nevű és művű író, színházaink újra meg újra sikerek közepette újítják fel vígjátékait, miközben ironikus és szatirikus prózája szinte ismeretlenné halványult. Molnár Ferencet dicsőítik és szidalmazzák anélkül, hogy eléggé ismernék. Ha ma élne, biztosan „celeb” lenne, bulvárlapok élnének meg a vele kapcsolatos zaftos sztorikból.

Molnár Ferenc 1878. január 12-én, Budapesten született, német-zsidó polgárcsaládban. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt.

Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár.

Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye, melyben egy 15 éves lány tragikus szerelmi történetét beszéli el. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón. A Pál utcai fiúk című regénye, még most is nagy sikert hozna az elhunyt írónak .

1906. május 19-én Budapesten feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt, főszerkesztője, Vészi József leányát, ez a házasság azonban nem volt tartós. Fél év után különköltöztek, bár a válásra csak négy év múlva került sor. Egy lányuk született, Molnár Márta, aki később Sárközi György író felesége lett.

Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta. Az 1909-es budapesti bemutató után 1912-ben a bécsi előadás következett. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadway-n bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek. Molnár Ferenc 1907-ben írta meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét, amely a pesti gyerekek olykor vidám, olykor szomorú életét vázolja, írja le nekünk.

Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító naplója című könyvét. 1922. október 11-én Budapesten feleségül vette Fedák Sárit, de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt, akivel 1926. június 9-én kötöttek házasságot Budapesten.

Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették.

1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől Darvas Lilivel Franciaországba, Svájcba, majd 1940-be New Yorkba menekült. Amerikában titkárnője és szeretője, Bartha Vanda öngyilkosságot követett el, az író újból mély depresszióba esett. Mindezek ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-n Panoptikum című darabját.

1952. április 1-jén New Yorkban halt meg, 74 éves korában, gyomorműtét közben.

Az anekdoták szerint alkoholista és agresszív ember volt, aki első feleségét, Vészi Margitot, többször megverte, emiatt el is váltak. De előtte, kifejezetten feleségének írta a „Liliom” című színdarabot, amelyben a városligeti vagány rendszeresen veri az őt eltartó, szelíd, csendes feleségét. Az előadás 1909-ben kudarcba fulladt a pesti Vígszínházban, mire az író idegösszeomlást kapott, és egy évig szanatóriumban kezelték, de ugyanez a darab Berlinben nagy sikert aratott. Beleszeretett a Vígszínházban a női főszerepet játszó Varsányi Irénbe, akinek férjével párbajozott, és emiatt börtönbe került. Vészi Margit, a felesége ezt követően vált el tőle. A csalódások hatására mély depresszióba esett, és öngyilkosságot kísérelt meg. Amikor a szintén depressziós Bródy Sándor a New York kávéházban próbálta őt kioktatni az öngyilkosság módozataiból, Molnár Ferenc így válaszolt: „Sándor bácsi, kérlek, én öngyilkossági ügyekben csak attól fogadok el tanácsot, akinek már sikerült.”

Művei

• Józsi és egyéb kis komédiák (1904)
• Az ördög (1907)
• Liliom (1909)
• A Testőr (1910)
• A Farkas (1912)
• Úri divat (1916)
• A fehér felhő (1916)
• Farsang (1916)
• Egy haditudósító naplója (1916)
• A hattyú (1920)
• Színház: Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Az ibolya (1921)
• Égi és földi szerelem (1922)
• A vörös malom (1923)
• Az üvegcipő (1924)
• Játék a kastélyban (1926)
• Riviera (1926)
• Olympia (1928)
• Egy, kettő, három (1929)
• A jó tündér (1930)
• Valaki (1931)
• Harmónia (1932)
• Nagy szerelem (1935)
• Delila (1937)
• Panoptikum (1949)
• Nászinduló (1996) [Utolsóként - hagyatékában megtalált - darabja]

Egyéb prózai művek

• Az éhes város (1901)
• Egy gazdátlan csónak története (1901)
• A Pál utcai fiúk (1907)
• Muzsika (1908)
• Egy haditudósító naplója (1916)
• A zöld huszár (1938)
• Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950)
• A Dohány-utca és a Körút-sarok (1952)
• A zenélő angyal
• Huszárest

Művei alapján készült filmek

• Az ördög (1915, 1918 – rendező Kertész Mihály, 1919, 1921)
• Liliom (1919 – rendező Kertész Mihály, 1921, 1934 – rendező Fritz Lang, 1956)
• A Testőr (1925, 1931, 1941)
• Úri divat (1925)
• A hattyú (1925, 1930, 1956)
• Olimpia (1929, 1930, 1960 – rendező Kertész Mihály, címszerepben Sophia Loren)
• A Pál utcai fiúk (1934, 1969 – rendező Fábri Zoltán)
• Egy, kettő, három (1961 – rendező Billy Wilder)
• A jó tündér (1935, 1947)
• Nagy szerelem (1937)
• A Pál utcai fiúk (I ragazzi della via Pal - Pal Street Boys) (2003 – rendező Maurizio Zaccaro)

Díja

• Corvin-koszorú (1935)

Gyerekei

• Molnár Márta, Vészi Margittól (festő-írónő, Vészi József főszerkesztő leánya, akit 1906-ban vett feleségül), Sárközi György író felesége.

Molnár Ferenc quiz (a la Nyáry Krisztián):

- Mely író és színésznő házassága jelezte valójában kapcsolatuk ünnepélyes lezárását?

Molnár Ferenc és Fedák Sári

- Molnár Ferenc az első világháborúban haditudósítóként dolgozott, majd amikor hazatért, barátai kajánul közölték vele, hogy távollétében szerelme többekkel lefeküdt. Az író válasza így hangzott: "Mindenkivel lefeküdt? De pénzért csak velem hált." Ki volt az a nő, akire Molnár utalt?

Fedák Sári

- Vészi Margit 1906-ban ment feleségül Molnár Ferenchez. A tehetséges festőnek és grafikusnak számító lány valójában dacból ment hozzá az íróhoz. Apja, a korszak befolyásos lapszerkesztője, Vészi József nem akarta, hogy lánya az általa korhelynek és megbízhatatlannak tartott Molnár felesége legyen. Egy ugyancsak korhelynek és ugyancsak megbízhatatlannak tartott udvarlót már sikerült távol tartania lányától az aggódó apának – ki volt az?

Ady Endre 

- Vészi Margit és Molnár Ferenc házassága minden volt, csak éppen békés nem, veszekedéseik gyakran tettlegességig fajultak. A házaspár 1910-ben hivatalosan is elvált. Az első világháborúban azonban mindketten ugyanazt a foglalkozást, tevékenységet űzték. Mi volt az?

Haditudósítók voltak.

Anekdóták Molnárról:

Molnár nem szerette az életrajzírókat, mármint azokat, akik az ő életéről akartak feljegyzéseket gyűjteni. Rendszerint elzárkózott minden felvilágosítás elől. Az egyik kicsit erőszakosabb biográfusnak így válaszolt: “Idehallgasson, barátom! Engem egyáltalán nem érdekel, hogy eddig mi történt velem. Ha örömet akar nekem szerezni, azt írja meg, hogy ezután mi lesz.”

Egy forró New York-i napon, a negyvenes években Molnár egy barátjával ballagott a Broadway-en. Homlokáról patakzott a víz, a levegőt nehezen szedte. Egyszer csak megállt, és ezt mondta: “Hogy én miért jöttem ide, azt tudom. De hogy az amerikaiak miért jöttek ide, azt nem tudom megérteni.”

„…GRÓF- Maga kitűnő ember, csak egy más emberiség kellene maga köré!...” (részlet az Úri divatból)

Forrás:

Wikipédia

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Békés István: Új magyar anekdótakincs