Sztevanovity Dusán: Szilvásgombóc

Íme a Föld.
Sosem lehet tudni, hogy hol van a fent és lent.
Íme az ember.
Nem lehet látni, de ott van a lényeg bent:

Van-e titka?
Van-e íze?
Van-e szíve, ami jó?
Van-e magja?
Van-e még egy?
Van-e húsa olvadozó?
Mer' az ember, mint a Föld olyan,
A gombócnak is lelke van!

Szilvásgombóc!
ó-ó-ó-ó!
A felszín édes hó...
Rajta aranyszínű morzsa!
Szilvásgombóc!
ó-ó-ó-ó,
Megkóstolható!
És benne van a kenyér, benne van a víz!
Benne van a tudás, benne van az íz!
Benne van az idő, benne van a só!
Benne van a válasz: embernek lenni jó!
jó, jó, jó
Ez a jó ízű kisbolygó!
Jó, jó, jó, jó
Belül tűz forró!
Jó, jó, jó, jó
Olyan illatosan olvadozó!
Jó, jó, jó, jó

Szilvásgombóc!
ó-ó-ó-ó
Megkóstolható!
Az az édes kisbolygó.

Szilvásgombóc!