„Mert mit kaptunk mi a rómaiaktól?” kérdezi a megszálló rómaiak ellen szervezkedő zsidó ellenálló a Monty Python klasszikus filmvígjátékában, a Brian életében. A különböző frakciók képviselői pedig zavartan válaszolnak: a vízvezetéket. Igen, a vízvezetéket, de azon kívül? A csatornázást. Na jó, a vízvezetéket és csatornázást, de mi egyebet? Az utakat.Igen az utakat, vízvezetéket és a csatornázást. Öntözést, közegészségügyet, oktatást. Hasonlóan pórul járhatnak azok az antiszemiták, akik szerint a zsidók ártottak Magyarországnak, vagy a nemzeti kultúra és a tudomány fejlődésének.

Blogomban –a teljesség igénye nélkül- szeretném bemutatni néhány zsidó származású, NAGY MAGYAR EMBER életútját, akik a sportban, tudományban, művészetben alkottak maradandót. Okulásul a hálátlan utókornak!

A harmadik részben első női olimpiai bajnokunk, a kétszeres olimpiai bajnok, Elek Ilona életútja következzen:

Elek Ilona (asszonynevein: Schacherer Károlyné, majd Hepp Lászlóné; becenevén: Csibi) (Budapest, 1907. május 17. – Budapest, 1988. július 24.) kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok magyar tőrvívó; a magyar sport első női olimpiai aranyérmese. Testvére: Elek Margit világbajnok tőrvívó.

Kapcsolata a zenével

A Zeneművészeti Főiskolán végzett. Eredetileg zongoraművész szeretett volna lenni, de a vívás érdekében erről lemondott. Nem szakadt el teljesen a muzsikától, sok táncdalnak volt a zeneszerzője. Ő írta az 1959. évi budapesti vívó-világbajnokság indulóját, majd az úgynevezett labdarúgó-indulót.

Sportpályafutása

Már az 1928-as olimpiai csapatban is számításba vették, mint tartalék. 1929-ben a magyar bajnokságon második, majd az Eb-n ötödik lett az egyéni versenyben.

1933-ban ismét második volt a magyar bajnokságon. A budapesti Eb-n csapatban első, egyéniben ötödik lett. Egy évvel később, már a DAC versenyzőjeként ismét ezüstérmes lett az ob-n, majd az Európa-bajnokságon csapatban és egyéniben is győzött. Ugyanezeket az eredményeket érte el 1935-ben is. 1936-ban San Remóban csapat-Európa-bajnok lett, majd megszerezte első magyar bajnoki címét is. Zsidó származása miatt a berlini olimpia előtt kizárták a Honvéd Tiszti Vívó Klubból, majd a MAC-ból is, de ennek ellenére részt vett a játékokon, és 21 mérkőzéséből csak hármat vesztett el, ami elegendő volt az első hely megszerzéséhez, ezzel a magyar sport első női olimpiai aranyérmese lett. A náci szervezőket különösen bosszantotta, hogy egy német vívó elől vitte el az elsőséget.

1937-ben megvédte magyar bajnoki címét, a párizsi vb-n csapatban első, egyéniben második lett. Az UTE versenyzőjeként 1938-ban hatodik lett az ob-n, 1940-ben csapatbajnoki ezüstérmes volt. A háborús évek alatt származása miatt nem versenyezhetett.

1946-ban, a KASE sportolójaként a csapatbajnokságban és egyéniben nyert aranyérmet. 1947-ben ismét egyéni bajnok lett. 1948-ban a hágai csapat vb-n ezüstérmes lett, a londoni olimpiai játékokon 12 év után megvédte bajnoki elsőségét. Ez vele együtt két sportolónak sikerült.

1949-ben ismét két magyar bajnoki elsőséget szerzett, amit 1950-ben megismételt. 1952-ben szerezte pályafutása utolsó egyéni magyar bajnoki aranyát. Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon az első helyen kialakult holtversenyt eldöntő találkozón szenvedett minimális vereséget, így ezüstérmes lett. 1951-től 1955-ig minden vb-n tagja volt a győztes csapatnak. Az 1956-os csapat vb-n bronzéremmel búcsúzott a világversenyektől, a Melbourne-i olimpiára már nem jutott ki.

1937 és 1956 között hat világbajnokságot (ebből öt csapataranyat), öt Európa-bajnoki elsőséget és tíz magyar bajnoki címet nyert. Mindezek mellett számtalan más érem birtokosa volt. Összesen 63 alkalommal volt magyar válogatott.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a következőképp értékeli az 1936-os sikert: „Ilona első magyar női sportolóként lett olimpiai bajnok, s ezzel a nemzeti szocializmus fölött is győzelmet aratott, hiszen zsidó volt". 1948-as londoni győzelmével kapcsolatban pedig így ír a NOB: „Elek Ilona nemcsak ellenfeleinél bizonyult jobbnak, hanem a háborút, az idő múlását is legyőzte. Bizonyította, a szellem, a lélek erejét, és páratlan pályafutása arra is felhívja a figyelmet, hogy jó fizikum, erőnlét is szükséges a sikerekhez. Valamennyien csodáljuk őt.”

A sokoldalú, több nyelven beszélő versenyző visszavonulása után hosszú éveken át kapitányként dolgozott a női válogatottnál. Az Olimpiai Érdemrend kitüntetettje, elsők között választották be a Halhatatlanok Klubjába. A Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) első női tiszteletbeli tagja volt. Sportpályafutásának befejezése után az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese volt. Testvérével együtt írt önéletrajzi műve Így vívtunk mi címen jelent meg 1968-ban. 2011-ben a Magyar Olimpiai Bizottság Nők a sportban bizottsága emléktáblát avatott az V. kerületi Deák Ferenc utca 15-ös számú házon, ahol az első magyar olimpiai bajnoknő lakott.

Ez a sportoló – NŐ volt. Méghozzá szabálytalan szépségű, de lélegzetelállítóan gyönyörű nő, akinek szépségét nem csak külseje, hanem belső tartása, szellemi és lelki ereje adta meg. Egy nő, aki gyereklányként akkor kezdett vívni, amikor Magyarországon a női sportot általában is lenézték, a női vívást pedig, lévén küzdősport, egyszerűen nem tartották kívánatosnak. Ha mégis megtűrték a lányokat, nőket a vívóteremben, akkor azok csak az összes férfi vívó után kaphattak iskolát a mestertől, asszózni pedig soha, egyetlen férfiú sem volt hajlandó velük, vívhattak szerencsétlenek egymással, ahogy tudtak. /Sportmúzeum/

Forrás:

Wikipédia

MTVA