Márton László:Bowen monológja, sötétben

Hol szabadság van,

ott szabadság van

nemcsak az elpusztított tájban,

nemcsak a lelki félhomályban,

hol büntet s nem kitüntet

a csüggedő tekintet,

nemcsak a parttalan vitákban,

nemcsak a promiszkuitásban

nyilvánosság előtt s az ágyban,

a szállhatatlan szállodákban,

a jégveremben és az étteremben

és a vasúti menetrendben,

ott szabadság van

az orrban és a szájban,

az okozatban és az okban,

a felgyűlt szemétkupacokban,

mikre szabadon száll a döglégy,

ott a mulandóság: öröklét,

hol szabad a tárgyak esése,

mint az emelkedés esélye,

ott szabadság van

nemcsak a méltatlankodásban,

a társadalmi erjedésben,

a rémhírterjedésben,

a félelemben és a sérelemben,

ott minden szabad mindenkivel szemben:

hol szabadság van,

ott szabadság van