dania_1391175718.jpg_275x183

Szálinger Balázs:A dánság

A dánság lassú megtelepülése
A félszigeten nem volt érdekes.
Érdekesebb volt a megmaradás:
Századokon keresztül ellenálltak
A szomszédos népektől érkező
Támadásoknak: a németség délről
Próbálta az uralma alá vetni
Ezt a kicsiny népet, míg az angolság
Nyugatról, a svédség és az oroszság
Kelet felől jött, hogy megtörje őket.
Minden kornak voltak győztesei,
Minden szomszéd nép átélt egy aranykort,
A dánság viszont más stratégiát
Választott, és véghezvitte a tervet:
Semmi népként próbálta nem zavarni
A nagyobbakat, sosem tört közéjük,
Nem volt szentje, se nobel-díjasa,
Nem származtatta magát istenektől,
Elemektől vagy roppant madaraktól;

Őstörténete barátságos és
Őszinte; vezetői felelős,
Kifogástalan modorú úrhölgyek
És urak, kikkel beszélgetni jó.
A dánságot az idő igazolta.
Hol így, hol úgy álltak a folytonos
Agresszió makacs ellenszelében,
Néha térden, a legtöbbször féltérden,
De mindvégig emelt fővel. A dánság
Jelképei a rendezett szomszédság,
Fölsöpört utcák, piros háztetők,
A nép pedig a boldog életért
Minden nap áldomást koccint a földnek,
Mely észt és belátást adott neki,
S melynek hála, íme: egy rafinált
Kis nép megmaradt a történelem
Végére, hogy kezdhessen valamit
A világgal. Most tehát figyelünk.

Szerző: Skeptica  2014.01.31. 14:42 Szólj hozzá!

1549276_786553218025120_1295240690_n_1391096040.jpg_294x184

Felcsút nagy szülöttje már 1996-ban óvott minket későbbi önmagától (részlet Orbán Viktornak az Országgyűlés 202. ülésszakán, 1996.09.18-án elhangzott beszédéből):

 

„..Nos, arra a kérdésre, hogy van-e restauráció? A választ önöktől megkaptuk, és ez a válasz egyértelmű: nincs, hiszen Magyarországon többpártrendszer van; nincs, hiszen Magyarországon kiépültek a piacgazdaság intézményei. S valóban, a kulisszák szintjén nincs restauráció.

Azonban a kérdés az, hogy mi folyik a kulisszák mögött. Miért érzik úgy sokan ebben az országban, hogy a régi világ szele lengedez a közéletben? A válaszunk erre a kérdésre az, hogy a kulisszák mögött befejeződött annak a kapcsolatrendszernek vagy nomenklaturának a helyreállítása, amely 1990 előtt behálózta, uralta, irányította és bizony tönkretette Magyarországot. Különösen erős ez a hálózat az állami tulajdon szétosztásában és a társadalom irányító pozicióinak megszerzésében. Amiképpen a régi szép időkben az államosításkor, most a magánosításban, az elmúlt két esztendőben a kormány figyelmét nem kerülte el egyetlen négyzetméternyi termőföld, egyetlen beépíthető telek, sőt, egyetlen trafik sem.

Egyetlen igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági szék, egyetlen kulturális intézmény igazgatói poszt sem szerepel az elfelejtett listákon.

A mi aggodalmunk ezzel kapcsolatban az, hogy van ugyan többpártrendszer, vagy ugyan piacgazdaság, a valóságban azonban ezeket az intézményeket nem a piacgazdaság, a többpártrendszer nyugati normái és szabályai, hanem a régi-új kapcsolatok törvényszerűségei működtetik mind a politikában, mind a gazdaságban…”

 

 

Szerző: Skeptica  2014.01.30. 16:39 Szólj hozzá!

1383766_689879181024358_2142597126_n_1391092627.jpg_346x251

Kiss Judit Ágnes:Kurucnóta

 

Ha a szívem

marhapörkölt volna,

abból az e-

gész haza jóllakna,

úgy megnyalná

utánam a száját,

mint a legény

szokta a babáját.

 

Ha szívemből

kolbászt töltenének,

elég volna

tizennyolc megyének,

csak egy volna,

ami kimaradna,

de annak a

szeme kimeredne.

 

Rovásírás

van az én gatyámon,

abba rejtem

harcos buzogányom,

megállok a

százéves határon,

s az ellenség

pofájába vágom.

 

Fráncos kurva

ez az Európa,

édes bora

veres, mint a róka,

a mienkhez

képest az is lőre,

nyaljon minket

hátulról előre.

Szerző: Skeptica  2014.01.30. 15:37 Szólj hozzá!

rendor_1390985987.jpg_500x306

Erdős Virág: Na most akkor...

..mondjátok meg nagyokosok, mi legyen, ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, ki legeljen penneágyon rozmaringos mellfilét, ki pecázza kukából a halolajos kiflijét, kinek legyen friss levegőn tartózkodni ideje, kinek teljen karcinogén cuccokkal a tüdeje, ki rágja a Cafe Picard mascarponés pitéjét, ki mossa a Szentiványi nagyságosék bidéjét, kinek kelljen éjjel-nappal folyton-folyvást igyekezni, kit lehessen kapásból és szemtől szembe letegezni, ki ne jusson ötről hatra, kinek fussa futópadra, Pulára meg Balira, kit vegyenek palira, kinek legyen hobbija a népi magyar hagyomány, kinek jusson másfél bála angolpólya-adomány, kinek bocskor, rámás csizma, cifra mente, kacagány, kinek jusson, mér’ is jutna, szar se jusson, ha cigány, na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen, ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, ki rakja ki carrarai márvánnyal a klotyóját, kinek pakoltassák ki a pénztárnál a motyóját, ki zúzzon ki Rómába, hogy láthassa a piétát, ki nyomassa ezerrel a déligyümölcs-diétát, ki merengjen el egy régi, feudális szokáson, kit érjenek állítólag kisebb bolti lopáson, kinek legyen ad absurdum reklamálni mersze, ki merjen a jogaiért kiállni, na persze, kinek legyen dilije a kuszkusz meg a falafel, ki próbálja nem feladni, végül mégis adja fel, na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen, ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, ki költözzön proli szagtól fuldokolva Budára, ki költse egy komplett pesti panel árát dudára, ki ápolja klinikán az egészséges körmét, ki válasszon rövid utat, ki pedig a görbét, ki lásson a Hun West Travel-irodával világot, ki álmodjon zöld fű közé piros, fehér virágot, ki ültessen minden kerti törpe mellé tuját is, ki adja az ártatlant, de hogyha kell, a buját is, ki rendeljen ülőbútort magának a neten, kik lakjanak egyetlenegy félszobába’ heten, na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen, ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, ki utazzon még a világ végére is kocsival, ki tudjon le minden bajt egy odavetett bocsival, ki vegye a nyakába egy papucsér’ a plázát, kinek vigye el a bank a vakolatlan házát, kinek legyen párnája a hugyos-sáros aszfalt, ki foglaljon négy személyre, ablak mellé asztalt, kinek legyen jelszava a részvét és a szeretet, kinek kelljen beszerezni tüdőszűrőleletet, ki kerüljön révületbe Csaba testvér szent szavától, ki keljen ki magából egy utastársa testszagától, na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen, ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, ki járkáljon házastársi javallatra botoxra, kit vigyenek akarata ellenére detoxra, kinek kelljen másnap délig étlen-szomjan kibírni, kit lenne szép most azonnal puszta kézzel kinyírni, kinek hozzon Télapócska sárgarézzel teli zsákot, ki hordja ki lábon hol a tüdőgyuszit, hol a rákot, kinek legyen igénye a könyvre meg a mozira, ki próbáljon belógni egy kulturáltabb slozira, kinek kelljen nap mint nap a Vágóhídig bliccelni, kinek legyen – láthatólag – kedve most is viccelni, na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen, ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, kinek legyen névre szóló szekrénye a Gelázsban, ki aludjon álmában egy jó kis fűtött garázsban, ki nevezze komenista fertőnek a Dagályt, kinek sértsen már a puszta létezése szabályt, ki akarja hóban-fagyban kivárni a sorát, kinek kelljen tele szájjal dicsérni a borát, ki hurcolja fel-alá az interspáros batyuját, ki átkozza el a saját sose látott anyuját, ki feküdjön hol itt, hol ott, mint a kilőtt állat, ki rándítson haladtában szemlesütve vállat, na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen, ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, ki csinálja új kecóját trendire és takarosra, ki próbáljon mindenáron bejutni a fapadosra, ki locsoljon Francois Voyer konyakot a kivire, ki gondoljon tehetetlen haraggal a gyivire, ki tegye le egyik percről másikra a piát, ki próbálja kivenni a lelencből a fiát, ki lomizzon kisbiciklit, dinókat meg törpöket, ki ugassa le az undok, játszótéri kölköket, ki lássa a sajátját a más ölében csicsikálni, ki próbálja magát minden karácsonykor kicsinálni, na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen, ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, kinek legyen tiszta sor, hogy haladás vagy haza, kinek legyen úgy, hogy többé ne mehessen haza, kit várjon a boldogság kék tengerén egy bárka, kit viszont a vácrátóti köztemető árka, kinek jusson éppen elég hely az isten tenyerén, Budafokon, Budaligeten és Mátraterenyén, Békésbe’ és Hevesbe’, s ki menjen a levesbe.

Szerző: Skeptica  2014.01.29. 10:00 Szólj hozzá!

733815_358181050965780_1132429668_n_1390914445.jpg_346x230

A Kárpát-medence géniuszának szavai az MSZP-SZDSZ kormány társadalompolitikájának kritikájáról (részlet Orbán Viktornak az Országgyűlés 73. ülésszakán, 1995.04.12-én elhangzott beszédéből):

"...Tisztelt MSZP-SZDSZ-kormány! A szegényekkel való szolidaritás nem azt jelenti, hogy egyre több embert taszítunk ebbe a sorba, hogy személyesen is átérezhessék más szegényemberek helyzetét... (Derültség a jobb oldalon.)...

...Ahhoz, hogy Magyarország elfoglalhassa az őt megilletõ helyet az európai népek körében, polgártársainkat is hozzá kell segíteni, hogy testben, lélekben és szellemben képesek legyenek európai polgárok lenni. A felemelkedést biztosító kultúrától és oktatástól elzáró, családokat szétverő és elnyomorító, a munkába vetett bizalomtól és hittől megfosztó gazdaságpolitikával nem lehet Magyarországot bevinni az Európai Unióba. ...".

Ne feledjük! Egyre több éhező gyermek, lecsúszó családok, gazdasági (és politikai) okokból külföldre költözők százezrei! Ezt akartuk?

Szerző: Skeptica  2014.01.28. 14:12 Szólj hozzá!

522460_784291754917933_1574929020_n_1390913472.jpg_498x700

Peer Krisztián: Születésnapodra

Örömömben írok, nem az erszényem vezérel –
koccints képzeletben te is a vezérrel,
hű olvasóm, mintaállampolgár!
Ujjongj most hangosan, ki eddig némán szoptál!

Ötven év az semmi, na az a valami: az ötven.
Ifjúság elröppen, egy korosztály megdöbben –
majd így bíztatja magát: leszünk mi még többen!
Az úrnak asztalánál polgári körökben.

Ne csak fideszes légy, légy büszke fideszes,
örülj, ha egy másik fideszes sikeres!
Még negyven se vagyok, de kimondom, na tessék:
ha újra kezdhetném, Orbán Viktor lennék.

Pedig hány kanyar, kormánytag, kudarc volt az ára
hogy átépüljön végre hű Magyarországa!
Mennyi áldozat, mennyi megfeszített munka!
Egy embernek sok ez – számít mindannyiunkra!

Most jön még a java, s a munkához hit kell.
(Kikkel kell ebédelnie, szegénynek, kikkel?!)
Fehérvár drukker? Ember ő is, hidd el!
Ki minket képvisel, szemben -- tudodkikkel.

Mért nem Orbán Viktor az ellenzék jelöltje?
Az ország fel van osztva, az út ki van jelölve...
Idő kell, míg az ember a magáéra rálel –
a libarálisoknak nem volt elég Ráchel...

Nincsenek annyian, mint amennyit mernek –
még a Békemenetbe is éket vernek!
Jobb is, ha elmennek –
Lennie kell rendnek!

De kint sem tanulják meg, arra mérget vennék,
hogy mit engedhet meg magának egy vendég.
Még ők követelődznek, míg egy ország éhezik –
a szemellenzéket éppen ezért pénzelik.

Hé netezők, héderezők! Eljutott már a hír hozzátok?
Egy Facebookot kitalálni könnyebb, mint Magyarországot.
Hej külföldi sajtó, távoli ricsaj!
Nem vagy elég hozzá, hogy országomból kicsalj.

Ti nem értettétek meg soha Viktort.
Honnan jött – kérditek? Már mindig is itt volt.
Itt annak is jut esély, aki többet akar:
ki befelé volt szabad és csak titokban magyar.

Hazaárulók! Az ország már elkelt!
Üdvözöljétek a nevemben Merkelt!
Fújnak már az új időknek szelei:
Annak is kell ország, aki szereti!

Zárom soraim, és visszaigénylem az áfát –
mi, magyarok legalább adjuk meg a módját!
Orbán viktor is csak egyszer ötven éves:
isten éltes

Szerző: Skeptica  2014.01.28. 13:51 Szólj hozzá!

radnoti_1390819539.jpg_189x267

 

Radnóti Miklós: Töredék

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor az ember úgy elaljasult,

hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,

s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,

befonták életét vad kényszerképzetek.

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,

az áruló, a rabló volt a hős, –

s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,

már azt is gyűlölték, akár a pestisest.

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor ki szót emelt, az bujhatott,

s rághatta szégyenében ökleit, –

az ország megvadult s egy rémes végzeten

vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor gyermeknek átok volt az anyja,

s az asszony boldog volt, ha elvetélt,

az élő írigylé a férges síri holtat,

míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.

……………………

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor a költő is csak hallgatott,

és várta, hogy talán megszólal ujra –

mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –

a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.

1944. május 19.

 

Szerző: Skeptica  2014.01.27. 11:45 Szólj hozzá!

1450280_557105071032428_1839310251_n_1390569392.jpg_526x321

Ki mondta?

"..Bizalommal és várakozással fogadtam a rendszerváltás magyar módját, reméltem, hogy az ekkori bosszúért lihegő MDF helyett a rokonszenves Fidesz befolyásolja majd a hatalmat, igen, a fiatalok...

És évről évre jobban megharagudtam rájuk. Mert kiárusították fiatalságukat, tisztaságukat, hitelességüket. Kiderült, hogy csak választásoktól választásokig terjed a látóterük, soha..nem lesz belőlük a szó churchilli értelmében államférfi, csak politikai sakálok csoportja.

Valaki egyszer figyelmeztetett: -Vigyázz! Ezek bűnözők! Nem hittem el. Ma már tudom. S Orbán Viktor neve számomra szimbólummá vált. Egy nyolcvan év óta lezüllött ország még mélyebb politikai lezüllesztésének a szimbólumává. Holott a sors megadta neki a ritka lehetőséget, hogy sarokkő lehetett volna a magyar történelemben. De ő pénzt akart keresni. Népvezér akart lenni. Tündökölni akart az emberek felett. Ezt is megkapta. Látni fogjuk még, amint eldobott kőként az út szélén hever."

1. Popper Péter

2. Göncz Árpád

3. Sólyom László

Szerző: Skeptica  2014.01.24. 14:16 Szólj hozzá!

484844_10201556918989076_1741055349_n_1390565608.jpg_410x265

Ady Endre - A Tűz csiholója

 

Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.

 

Az első emberi bátorság
Áldassék:
a Tűz csiholója,
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.

 

Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.

 

Ez a világ nem testálódott
Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:
Legkülömb ember, aki bátor
S csak egy külömb van, aki: bátrabb.

 

S aki mást akar, mint mi most van,
Kényes bőrét gyáván nem óvja:
Mint ős-ősére ütött Isten:
A fölséges Tűz csiholója.

Szerző: Skeptica  2014.01.24. 13:13 Szólj hozzá!

tunodo_1390486424.jpg_526x350

Egy olyan ember szavai, akiről tudjuk, hogy sohasem hazudott (részlet Orbán Viktornak az Országgyűlés 73. ülésszakán, 1995.04.12-én elhangzott beszédéből):

 

"„..A második: uraim, önök eladták az országot, 22 milliárd adóssággal adták át! Hogy jönnek önök ahhoz, hogy bármelyik pártnak, egyébként törvényes ügyleteit, bármilyen módon meg merjék említeni?! (Taps az ellenzéki képviselõk körében.)

 

Harmadrészt: 1989-90-ben úgy mentünk rá a demokráciára, hogy az önök költségvetésében 7 és 10 milliárd között volt az az összeg, amelyet arra fordíthattak, amire akartak; ennyi vagyonnal rendelkeztek. Hogyan jönnek önök ahhoz, hogy olyan pártokat kritizáljanak, amelyek ahelyett, hogy feladva függetlenségüket, elfogadnának támogatásokat - mint tették a Szabad Demokraták Szövetségének pártvezetõi, akik 235 millió forintot fogadtak el, és nyilván már nem urai saját maguknak, nem tudjuk, kik beszélnek a szájukon keresztül... (Taps a jobb oldalon.) Mi ezt nem tettük meg, becsületes módon gazdálkodtunk; hogy jönnek önök ahhoz, hogy ezért bennünket itt, az ország nyilvánossága elõtt megpróbáljanak felelõsségre vonni?!...”.

 

Azért ne felejtsük a Székház botrányt (volt tiszti kaszinó), a Fideszes pénzekből kistafirozott Orbán-bányákat, a Fideszes vállalkozásokat, Josip Tot-ot, Kaya Ibrahimet…!

Szerző: Skeptica  2014.01.23. 15:14 Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása